Korábban a légiforgalmi irányítók a gépekkel kapcsolatos legfontosabb adatokat (pl. járatszám, repülési magasság) papíron tartották nyilván, ez a módszer azonban amellett hogy rendkívül megterhelő volt, magában hordozta a hibázások lehetőségét is. Ennek kiküszöbölésére a légiforgalmi irányításban is megjelent az informatika, kezdetben kimondottan erre a célra készült berendezések képében, majd amikor a 90-es években a számítógépek teljesítménye látványosan nőni kezdett, a célhardvereket felváltották az egyedi igények szerint módosítható, fejleszthető szoftverek.
Magyarországon a 90-es évek közepén kezdődött meg az átállás előkészítése a korábban használt olasz célberendezésekről egy modern infrastruktúrára, amely már kereskedelmi forgalomban bárki által megvásárolható számítógépeken alapult. Erre egyfelől azért volt szükség, mert a régi berendezések lecserélése időszerűvé vált, másrészt a magyar légtér forgalma hirtelen besűrűsödött, és ezt kezelni kellett. A turizmus megélénkült, a repülés egyre többek számára vált elérhető, megfizethető közlekedési móddá, emellett a régión csak átrepülő forgalom elkerülte a háború sújtotta délszláv területeket, s zömmel Magyarországra zúdult.
A hazai légtér ún. medium density, azaz közepes sűrűségű vagy forgalmú, de csúcsidőben naponta így is 2-3 ezer járat érinti, egyszerre akár 80-100 gép is lehet a levegőben, ezeket úgy kell irányítani, hogy biztonságosan és gazdaságosan elérjék a céljukat. A légifolyosók megszűnése óta a járatok közvetlenül repülhetnek céljuk felé, ez azonban nagyobb kihívássá teszi a biztonságos elkülönítésüket is. A gépek azonos magasságon nem kerülhetnek egymáshoz 5 mérföldnél közelebb, függőleges irányban pedig legalább 300 méteres távolságot kell tartaniuk, ez az ún. elkülönítési távolság. Ha a repülőgépek ("légijárművek") ennél közelebb kerülnek egymáshoz, az már szaknyelven repülőeseménynek számít, vagyis veszélyhelyzetként kell kezelni, s utólag még akkor is kivizsgálás és felelősségre vonás követi, ha végül nem történt semmi.
Magyar Automated and Integrated Air Traffic System
A légiforgalmi irányítók munkájának támogatását szolgáló szoftver szállításáról a 90-es évek derekán a HungaroControl ( akkor még LRI, Légiforgalmi és Repülőtéri Igazgatóság) egy nemzetközi, német-francia-angol konzorciummal kötött szerződést, ezzel megkezdődött a ma is használt MATIAS (Magyar Automated and Integrated Air Traffic System) fejlesztése. A szoftver alapját a francia Thales Air Systems EuroCat 2000E programja adja, azonban ezt a kezdetektől fogva a magyar igényekre szabták s az 1999 decemberében éles üzemben működő rendszert folyamatosan frissítik, új képességekkel ruházzák fel.