Vajda és Korniss egyhatározott, Sze

Vajda és Korniss egy
határozott, Szentendréhez kötődő programmal léptek fel, elszigeteltek maradtak. Másrészt a
konstruktivitás, ami Körner szerint a Szentendrén működő művészek két megkülönböztethető
csoportosulásának közös törekvése, a kritikusok körében a harmincas években kevésbé
jelentősnek, a negyvenes - ötvenes években gyanúsnak tűnt. A kérdés elméleti szintű
megfogalmazására éppen ezért nem is kerülhetett sor.
A megkésettség okait firtató kérdésfelvetését továbbgondolva szinte konzekvensen
merül fel a kérdés, és amelyet disszertációm témájául is választottam: a „szentendrei
művészet” fogalom hogyan ment át a szakmai köztudatba, tisztázásának igénye miként
érvényesült a hatvanas években, és tágabb értelmezésben Szentendre mit jelentett a hatvanashetvenes
évekbeli művészettörténeti írásban.
Bár sokan hozzászóltak a Szentendre-kérdéshez, három jól körülhatárolható definíció
határozható meg. Körner Éva meghatározásában két csoportot különböztet meg.
Mindkettőnek alapvető élménye a Szentendre nyújtotta látvány, amely önmagában is alkalmas
arra, hogy képi szerkesztésre ösztönözzön. Mindkét csoport a látványt felbontja, majd
újraszerkeszti azt. Ám amíg az első (Barcsay, Czóbel, Ilosvai) a kép szilárd váza mentén építi
fel a kompozíciót, addig a másik (Vajda, Ámos) mindezt alárendeli egy nem látható
princípiumnak, szellemi erőnek.

結果 (日本語) 1:

Vajda és Korniss egyhatározott, Szentendréhez kötődő programmal léptek fel, elszigeteltek maradtak. Másrészt akonstruktivitás, ami Körner szerint a Szentendrén működő művészek két megkülönböztethetőcsoportosulásának közös törekvése, a kritikusok körében a harmincas években kevésbéjelentősnek, a negyvenes - ötvenes években gyanúsnak tűnt. A kérdés elméleti szintűmegfogalmazására éppen ezért nem is kerülhetett sor.A megkésettség okait firtató kérdésfelvetését továbbgondolva szinte konzekvensenmerül fel a kérdés, és amelyet disszertációm témájául is választottam: a „szentendreiművészet” fogalom hogyan ment át a szakmai köztudatba, tisztázásának igénye mikéntérvényesült a hatvanas években, és tágabb értelmezésben Szentendre mit jelentett a hatvanashetvenesévekbeli művészettörténeti írásban.Bár sokan hozzászóltak a Szentendre-kérdéshez, három jól körülhatárolható definícióhatározható meg. Körner Éva meghatározásában két csoportot különböztet meg.Mindkettőnek alapvető élménye a Szentendre nyújtotta látvány, amely önmagában is alkalmasarra, hogy képi szerkesztésre ösztönözzön. Mindkét csoport a látványt felbontja, majdújraszerkeszti azt. Ám amíg az első (Barcsay, Czóbel, Ilosvai) a kép szilárd váza mentén építifel a kompozíciót, addig a másik (Vajda, Ámos) mindezt alárendeli egy nem láthatóprincípiumnak、精神的な力。

結果 (日本語) 2:

バホダとKornissは
センテンドレプログラムにリンクされていることを決めたが、単離されたままで行動しました。一方、
ケルナーは、センテンドレアーティストに応じて二つの異なるで働いて建設的であること、
三十代の批評家によって共同の努力のグループが少ない
40代の重要な-五十年代には不審なように見えました。質問は、理論上のレベルである
ことが可能とされていない定式化する。
さらに、ほぼ一貫して考えて上げるとこと遅刻質問の理由
問題を提起した、と私は私の博士論文のテーマを選択したこと：「センテンドレ
要件を明確にする方法のプロ意識を経験してきた芸術の概念がどのように"
勝っを六十年代、それはセンテンドレhatvanashetvenesにどのような意味の広義
年の美術史執筆。
多くの人が明確に定義された3つの定義は、センテンドレ、質問に貢献している間
定義することができます。2著名なグループのケルナーエヴァ決定。
いずれもそれ自体は可能で提供センテンドレの光景、の基本的な経験持っている
ビジュアル編集を刺激することを。両グループは、シーンを終了し、その後
、再編集し、それを。画像の周りの固体フレーム構築し、最初（Barcsay、Czóbel、Ilosvai）しながらしかし
、組成物を、他の（バホダ、アモスは）従属でこのすべてを見ていない
精神的な強さの原則。

結果 (日本語) 3:

マーシュ・グローバル・イベント・プラクティス Korniss と
Szentendréhez はプログラムを決定しました、残ったのは、隔離した。 第二に、
konstruktivitás を、 2 つの別個の
での集会は、３０代の評論家間の共通の努力の４０代、５０代は、ここ数年で不審に有意であることが少ない
でⒸ Szentendrén アーティストしています。 この問題は、理論上の