Kedves Mindenki, kedves DENSO!
Úgy tartom, hogy búcsúzni csak békével lehet, vagy sehogy. Ezért csak annyit írok, hogy köszönök mindent, jót és rosszat egyaránt! De eljött az idő, amikor azt kell mondjam:
„Tartozom magamnak annyival, hogy belenyúljak a sorsomba. Van rá lehetőségem, és senki se ítélhet arra, hogy értelmetlenül hagyjam peregni a napokat, töltsem az időt, amely üres, üres, üres.” /Szilvási Lajos/
Csak zenerajongóknak!
Emlékül hagyom veletek az egyik kedvenc zeneszámom ide illő részletét:
„Adj valamit
Ne bánd ha elveszik,
veled a világ de néha úgy teszik,
hogy el neveznek össze törnek,
de nem baj ha nem látnak hősnek
Adj bármit és legyen a szív veled,
csináld meg azt is amit nem lehet,
Maradj csak szemben az árral,
de ne fordulj az álmoknak háttal
Égess mint a nap, lobbanj mint a tűz
Mond az igazat bárhová kerülsz
…
Nem lehet hinni csak az útnak,
Ott ahol örvények húznak
Ott ahol, rég voltak csodák
De érj célba, aztán még tovább
Vidd magaddal amit kaptál
Égess csak forróbban a napnál
Adj valamit a világnak …
/Keresztes Ildikó: Adj valamit/
Maradok tisztelettel!