– Az, hogy ilyen sok gólt szereztem, az egész csapat és az edzőm érdeme, bizalmat kapok, ami azt jelenti például, hogy én lövöm a hétmétereseket is – mesélte a légiós, aki 65-ször talált kapuba büntetőből. Persze a sok gólhoz az átlagosnál jobb képességek kellenek, a légiós kiváló fizikai adottságokkal büszkélkedik. Például fekve még mindig 130-135 kilót képes kinyomni, bár szerinte ez nem sok: ahogy fogalmaz, most már öreg, régebben a másfél mázsával is megbirkózott.
Japánban nem tartozik a legnépszerűbb sportágak közé a kézilabda, ám mivel Acusi komolyabb klubokban is szeretett volna játszani, csapatot keresett magának Európában. Egy egyetemista barátja révén talált rá Magyarországra, először Kecskeméten (42 gól), majd Cegléden (72 gól) és Gyöngyösön (70 gól) segítette együttesét, most pedig a Balmazújvárosért küzd. – Leginkább az irányító posztot kedvelem, hiszen így jobban tudom alakítani a csapat játékát – magyarázta a játékos, aki edzeni is szeret nálunk: míg hazájában egyhangúak a gyakorlások, nálunk változatosak, élvezetesek, úgyhogy van mit tanulnia. Reméli, együttese kivívja a bentmaradást, de hosszabb távra nem tervez, már csak azért sem, mert amióta nálunk játszik, mindig egyéves szerződéseket köt. Ameddig lehet, még szeretne kézilabdázni, titkon abban is reménykedik, hogy bemutatkozhat hazája válogatottjában. Ha majd egyszer lezárja pályafutását, örömmel edzősködne, akár éppen nálunk is. Halas Zoltán