KURTÁG 1-12
KM: Most nagyon rosszul játszottam.
M: Értem… Humor, az a legnehezebb…
KM: Tudod, hogy ki játszotta azt remekül és felejthetetlen volt, a Vali megtanította a Natasának, a lányának, amikor kicsi volt… és az olyan remek volt, hogy azt nem tudom elfelejteni, ahogy a Natasa azt játszotta. Tudod?
M: Értem. Hol van a humoros…
KM: Még ezután van. Na most arra is rájöttem, hogy amitől ez most azon túl, hogy nagyon vicces is volt, ahogy a kis Natasa, még mondom gyerek volt, eljátszotta, de közben én próbáltam ezt gyakorolni, nekem ez nagyon nehéz… Rájöttem, hogy ez arra is nagyon jó, hogyha az ember háta merev, nem lehet eljátszani. Így lehet mindenfélét merev háttal csinálni, de ezt nem lehet merev háttal eljátszani. Tehát ez fizikailag… tehát egyrészt szellemileg nyújt valamit, másrészt fizikailag is. Érted? Tehát a testtel is nyújt valamit. Na most akkor hát nem volt könnyű, mert ez a gyerek játszotta a …(üt)… de szóval se füle se farka nem volt, de hát ez most mellékes. Akkor jött ez a dolog, ugye ez a bizonyos, és akkor mondtam, hogy hát mi ez, hát ez semmi, hát mondd utánam… én így akartam, hogy „tíjjahh………” Akkor a gyerek rögtön, nem így mondta, ahogy én, hanem rögtön ezt csinálta és úgy… de egész ügyesen. De nem zongorán, hanem csak hanggal.
M: Igen.
KM: De nekem az már valami volt. És akkor aztán mondtam, hogy ez itt elég bohócos: „pappi”… Az is elég tűrhetően lement, na most a… … tehát ez a három dolog, ugye a clustereknél, tehát a hangcsoportoknál, … egy kicsit azt érzem, hogy te nem ismered ezt a szót, hogy cluster.
M: Cluster. Tudom. Angolul. Igen, jól tudom.
KM: Igen, jó.